→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ az

ó¹ fn

ó² → óv

ó³ mn

ó⁴ isz irod óh, oh

ó cxn óra.

az (mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )

1. a hatalmat birtoklókhoz tartozó személy. az urak szokásai. | vagyonos, befolyásos ember. adja az urat. | úriember. igazi úr. | nép pejor nem testi munkából élő ember. urat akar nevelni a fiából.

2. <udvarias megszólításként.> uram!; hölgyeim és uraim! | <udvarias megnevezésként, levélcímben is.> gánóczi tanár úr; doktor úr; a mérnök úrék; szabó istván úrnak. | rég <kevésbé rangos személyek (pl.: kurtanemesek, iparosok) megszólításaként, megnevezéseként.> tóth uram, mester uram. | ▸ az úr mit parancsol az úr?

3. aki rendelkezik, parancsol. úr a háznál; nem ura a gépnek, indulatainak; ▸ a helyzet ura ▸ úrrá lesz valakin, valamin ▸ ura a szavának

4. kissé rég tulajdonos, munkáltató. a kastély ura; úr és szolga.

5. ▸ valakinek az ura | ▸ kisebbik, nagyobbik ura

6. (tulajdonnévként) ▸ az úr

7. hatalom, uralkodó erő. nagy úr a szükség; úrrá lett rajta a szenvedély.

[ tör v. fgr ]

→ asztal ⊕ birtokos személyjel ⊕ -hoz

asztal fn

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

1. vál | kivételes és ünnepélyes feladat, cselekmény elvégzése végett vhova megy, lép. a ravatal elé járul. | ▸ valaki elé valakihez járul valamivel

2. <pénzösszeggel, anyagiakkal> valamihez segítséget nyújt. 20 000 ft-tal járult a gyűjtéshez.

3. valamihez még hozzátartozik, a meglévőt növeli. az esőhöz szél is járult.

[←jár ]